Erdélyi kalandunk

Nincsen televíziónk. Az egyetlen műsör, amit néztünk a interneten, a Gasztroangyal volt. Minden részét láttuk, de az Erdélyi és a Moldvai részek nyűgöztek le Bennünket nagyon. Többször is megnéztük és mindig összeszorult a torkunk. Ha kicsit rosszabb napunk volt, újranéztük és elkezdtünk arról álmodozni, hogy egyszer elmegyünk Gáll Leviékhez. Két éven át szerveztem, hogy néhány családdal együtt el tudjunk utazni. Az, amit ott tapasztaltunk nehezen leírható. Igazi varázslat volt. Jártuk az erdőt napokon át és olyan mély beszélgetéseink, olykor hosszú hallgatásaink voltak, amelyet sosem feledünk. Azóta már többször jártunk ott és végtelenül hálás vagyok, hogy ez az élmény az életünk része lehet.

Szívből ajánlom a Kölcsönkért kovász c. könyvet is.